EN
Az emberek már sokáig kötögetnek tűzzel dolgokat. Például, felmelegíthetted a fémeket majd majdnem folyékony állapotba, hogy könnyen összekapcsolhassák egy másikkal. Az idő múlásával viszont újabb módszereket fedeztek fel, amelyek mindkét biztonságosabbak és hatékonyabbak voltak. A villózás egyik ilyen csodálatos módszer. A villózás egyedi folyamat, amelyben két fémrészecske hő használatával kapcsolódik össze. Nos, mit találhatunk segítségül ehhez? A villózó tüdeket!
Az első villózó tüdek
Az eredeti villanypatikák visszavezethetők a 1800-as évekre. Ezeket az eszközöket oxy-etilenes patikáknak nevezték. Ami ezeket a patikákat még jobbá tette, az a speciális gázkeverék, oxigén és etilen, amelyekkel elérhető egy nagyon forró láng. A tűz elég forró volt ahhoz, hogy omlassa a fémet. A villanyozók ezt a tüzet használták a vasfém melegítésére, hogy elég meleg legyen, hogy együtt fusson egy másik fémmel. Ez egy nagy lépés volt a fémmunkáság történetében!
Új üzemanyagforrások
A idő múlásával, ahogy a népesség kezdett új üzemanyagforrásokat felfedezni és létrehozni, a villanypatikák is megkezdett változni. A villanyozók a 1920-as években kezdtek propanot használni. A propan nemcsak olcsóbb volt, hanem könnyebben szerezhető, mint az etilen-gáz. A propanos patikák hűvább maradtak, és a munkavállalók sokkal hosszabb ideig dolgozhattak, mielőtt le kellett volna állniuk és ki kell váltaniuk a gázt. Ez jelentős fejlődést hozott a villanyszerelés területén, mivel a munkások gyorsabban tehetik a dolgokat: gyorsabban befejezik a telepítéseket.
Elektromos villanypatika
A 1940-as években bevezették az elektromos vízivesszőket. Ezek fogyasztottak energiát a hőtermelésre, és nem használtak olyan gázokat, amelyek más vízivesszők számára alkalmasak. Ez bizonyítványul történt bárkivel is, amikor a gázvízivesszölés nem volt lehetséges. Az elektromos vízivesszők pontosak voltak, lehetővé téve a víziesszőlészek számára pontosan megmérni, hogy mennyi hőt termelnek. Egy bizonyos értelemben ez nagyon ajánlott, hogy elkerüljék a metál károsodását a csatlakoztatás során.
Az oxifuel vízivesszők visszatérése
Bár az elektromos vízivesszők népszerűbbé váltak, ez nem vezetett az oxifuel vízivesszők kihalásához. A 1960-as években megdöbbentő visszatérésüket látvuk! Az oxifuel vízivesszők nagyon hasznos eszközöknek bizonyultak a víziesszőlészek számára. Mivel meleg elég volt ahhoz, hogy acélt égjen, a munkavállalók használni tudták őket feladatokhoz, mint például vastagabb metálrészletek víziesszölése és gyorsabban átmetszhetik a metált. Így az oxifuel víziesszölés többféle feladatra alkalmas volt.
Modern vízivesszők
A vízszintes ágyúk fokozatosan fejlődtek, és most sokkal összetettebbek, mint valaha. A plazmaágyúk más gázforráson működnek, és képesek még forrabb lángot termelni, amelyet néhány modern alkalmazásban használnak. Ez lehetővé teszi a vízszintes ágyúknak gyorsabban dolgozni, és csökkenti a metallel történő kártevés szintjét. Léteznek még laserágyúk is, amelyek fókusztált fényimpulzusokat használnak a kötéshez. Ezek az egyik leghatékonyabb ágyúk közé tartoznak, és olyan kis, finom lángokat hajtanak ki, amelyek alkalmasak a részletes munkára.
Következtetés
A tulajdonosa nemcsak álmokra, hanem a vízszintes ágyúkra is gondolhat. Honnan jön azonban ugyanaz a modell? Így az ókori oxigén-etilén ágyútól kezdve, amit mostánáig elértünk - villamos vízszintes ágyúkat és plazma/lasertípusúkat; igen, nagy távut tettünk meg. Új típusú vízszintes ágyúkat teremtettek, hogy segítsék a vízszintes ágyúkat abban, hogy jobb tempóban és szinten javítsák munkájukat. Ezért mindig izgatottan várjuk, hogy mi fog a jövőben a vízszintes ágyúk terén felbukkanó új innovációk.